TörökParadicsom

A Csiga csoport első ovis kirándulására :)

• 25 dkg margarin
• 40 dkg liszt
• csipet só
• 4 tojás
• 20 dkg barnacukor
• ½ cs sütőpor
• 1,3 dl tej (író)
• pár csepp vanília esszencia
• 18 db „meglepetés” – apró csokitojás, bonbondarabka, csokis karamella, mogyoró, stb.

Margarint kikevertem a cukorral és a tojásokkal, majd hozzáadtam a lisztet a sütőporral és  egy csipet sóval, majd hozzáöntöttem az írót is. Alaposan összekevertem. A muffinformát kibélelem, a papírkapszlik mélyedéseit háromnegyedig megtöltöm a tésztával. Mindegyik muffin közepébe ültetetek egy  csokitojást.  170  ْ C -ra előmelegített sütőben kb. 25 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm

Szóval vasárnap este telefonált anyukám, hogy hoz nekünk némi szilvát. Mivel anyukámnál a „némi” minimum 10 kg-ot jelent, ezért megadóan becsomagoltam – másnap reggel indultunk a Velencei tóra – egy ládányi üres befőttesüveget, tetőket, cukrot, zselésítő cukrot és nekiálltam recepteket keresni, hogy hogyan is tudnék eltenni értelmes módon ennyi szilvát úgy, hogy közben egyedül nyaralok a gyerekekkel, és rábukkantam az idei nyár slágerére, a keverés nélküli szilvalekvárra. Elmentettem a receptet a telefonomba – éljen az evernote! – és indultunk nyaralni.

Első nap szépen belaktuk a házat, felderítettük a hatalmas kertet (különös tekintettel a gyöngyvirágokra), a másnap elment a szilvamagozással komplettül, de este elégedettem pakoltam tele szilvákkal a vastag aljú hatalmas WMF lábost (a tavalyi Sparos pontgyűjtésből származó, szuper darab, nekem is ugyanilyen van, úgyhogy nyugodtan kísérleteztem az új recepttel, mert ha katasztrofális eredménnyel járna a lekvárfőzés, gondoltam, egyszerűen kicserélem a vadiúj enyémre) majd rálocsoltam az ecetet, megszórtam cukorral, és elraktam a hűtőbe.

Másnap reggel, előírás szerint feltettem főni a legeslegkisebb lángon, lángtompítóval, és szigorúan nem nyúltam hozzá. Az éjszaka eresztett némi levet, ez egy idő után még több lett, majd lassan gyöngyözni kezdett és az egészen kicsi lángon szépen rotyogott magában.

Délben elkezdett hányni a kisebbik fiam. Ennek persze semmi köze nem volt a szilvalekvárhoz, de a sorsát azért befolyásolta, mert – ahogy a mentőre vártunk – annyi kapacitásom volt csak, hogy elzárjam alatta a gázt, aztán otthagytam a tűzhelyen, ahogy volt. Este a férjem berakta a hűtőbe, amikor visszaérkeztek a nagyobbik fiammal a házba – mi a kicsivel a székesfehérvári kórházban töltöttük az éjszakát. Csütörtökön délután érünk vissza, akkor folytattam a lekvár főzését, ott, ahol abbahagytam, estig főtt magában a kis lángon, szépen sűrűsödött, sötétedett, illatozott, majd miután a gyerekek elaludtak, szépen kiszedtem az addigra tökéletes lekvárt az előzőleg kimosott, sterilizált befőttesüvegekbe, és elégedetten dőltem én is a fiúk mellé aludni – előző éjszakám nem sikerült valami jól. Bezzeg a szilvalekvár!

Még júliusban - de rég volt! - kaptam egy hatalmas adag meggyet, napokba telt, mire feldolgoztam, és mivel már kissé untam a klasszikus változatot, ezért most kétféle újjal kísérleteztem: a vörösboros és a csokoládés meggylekvárral.

A vörösboros kissé durva lett – a recept, amit irányadónak tekintettem, elég bőkezűen bánt a cukorral, én pedig , mire észbe kaptam, hogy a jó édes, finom meggybe sok lesz ennyi cukor, már késő volt, úgyhogy a vörösbormennyiség növelésével próbáltam menteni a menthetőt… A végeredmény nagyon finom, de kizárólag 18 éven felüliek számára ajánlott :)

Hozzávalók:

• kb. 3 kg meggy (magozva)
• kevesebb!, mint 1 kg cukor
• 2 csomag 3:1 dzsemfix
• üvegnyi száraz vörösbor / jó minőségű étcsokoládé
  
  

Először is a kisfiammal kimagoztuk a irgalmatlan mennyiségű meggyet. Nagyobb lábosban feltettem főzni, egy lendülettel rászórtam a cukrot (ezt nem kellett volna) és elkezdtem főzni. Felforraltam, botmixerrel pürésítettem, ráöntöttem 3 dl vörösbort (kg-ként 1 dl) konstatáltam, hogy ez nagyon édes, úgyhogy hozzáadtam még 2 decit, aztán még kettőt… Végül hozzáadtam a dzsemfixet, még picit még forraltam, és kiszedtem az előzőleg kimosott, sterilizált befőttesüvegekbe.

A másik felét a meggynek gyerekbarát módon készítettem el, a magozás procedúrája ugyanaz volt, viszont itt már tanultam, az előző hibámból, és nagyon óvatosan kezdtem cukrozni a meggyet, és a mixelés után nem vörösborral, hanem gyümölcs kg-ként 100 g jó minőségű, előzőleg megolvasztott étcsokoládét kevertem hozzá. Ugyanúgy zseléfixszel kevertem, majd mosott, sterilizált üvegekbe szedtem. Nem tudjuk, meddig áll el, nálunk már nem sokáig :)

• 2 kg apró, keményebb körte
• 1,5 l olaszrizling – maradék, a sógorom esküvőjéről
• némi cukor
• pár szem szegfűszeg

A körtéket meghámoztam, félbevágtam, magházakat és az esetleges bentlakókat (biokörte...) eltávolítottam. A bort beleöntöttem egy nagy edénybe, beleraktam a körtéket,  beledobtam mellé egy tucat szegfűszeget és egy marék cukrot - nem túl sokat, kóstolgattam, hogy ne legyen túl szirupos, max. 100 g lehetett – és az egészet feltettem főni. Nem akartam sokáig forralni, hogy ne vesszen el belőle az alkohol ;) Amint elkezdett lobogni, már szedtem is ki az előzőleg kimosott, sterilizált befőttesüvegekbe, felöntöttem a borral, rácsavartam a kifőzött tetőket és mentek a dunsztba.    

Télen tervezem kibontani, akár magában, tejszínhabbal, akár sütikhez, vagy tortára, felnőttdesszertnek, állítólag a körte majd jól átveszi ezt az alkoholos aromát :) A srácok meg majd kapnak a sima körtebefőttből.

Gyalázatosan régen nem írtam a blogba- nem kedveztek a körülmények: a nyaralások, az örökmozgó másfél éves, aki harsány csatakiáltással veti rá magát a monitorra, ha bekapcsolom a gépem, no meg a konstans alváshiány, ami miatt esténként inkább elaludtam a srácok mellett, ahelyett, hogy lejöttem volna fogalmazni…

A gasztronómia persze nem pihent, csak a dokumentáció szünetelt, de most nagyon gyorsan hiányt pótolok: a múltkori vacsoránk, ami teljesen házi volt: írós házi kenyér saját készítésű sajttal.

Már egy jó néhány hónapja többnyire saját sütésű kenyérféléket eszünk, recepteket azért nem írtam korábban, mert az igazi más tollaival való ékeskedés lett volna: Limara csodálatos receptjei nekem betűről betűre beválnak, és az ő praktikáit használva könnyedén sütöm mostanában a finomabbnál finomabb kenyérkéket. A tejünk is házi, amióta felszereltek a közelünkben egy tejautomatát - „befalazott tehénke”, ahogy a nagyfiam emlegeti, tobzódunk a finom házitejben. És tegnap elkészítettem életem első házi sajtját is!

 Hozzávalók:

• 3 l tej
• 0,3 dl ecet
• 3 ek só
• 1 kk őrölt kömény/maréknyi snidling/2 gerezd zúzott fokhagyma stb.

3 liter tejet felforralok, beleöntök 0,3 dl 10 %-os ecetet , és időnként megkeverve még néhány percig forralom. Az ecettől szép lassan kicsapódik a fehérje, és feljön a tetejére. Egy tetrapelenkán keresztül átszűrőm, de nem nyomkodom, csak a nagyját engedem át a pelenkán, a visszamaradt, valamennyi savót még tartalmazó masszát egy pillanatra még visszaborítom a főzőedénybe, és ezen a fázison sózom, illetve fűszerezem (a legtöbb recept a forralás elején vagy az ecettel együtt adja hozzá a sót, én pedig szeretem felhasználni a savót, ami, ha sós, sokkal kevesebb dologra alkalmas sajnos).

Alaposan elkeverem benne a fűszereket, ezután visszaöntöm a pelenkára, és jól kinyomkodom belőle a maradék savót (ezt már külön gyűjtöm).

A kinyomkodott masszát beleöntöm a préselő edényembe (elkészítéséről itt) ráteszem a tetejét, arra egy vízzel teli nagy befőttesüveget (ez a súly) és az egészet egy sós vízzel (1 l hideg víz + 1 ek só) teli edénybe állítom, majd megy az egész a hűtőbe 24 órára.

Ha kész, kiborítom egy tányérra, és frissen sült házi kenyérrel* kínálom.

* A házi kenyér Limarának ez a receptje, egyetlen különbséggel, hogy víz helyett a sajtkészítés során nyert savóval készült.

Panettonét először Olaszországban, évekkel ezelőtt, a nászutunkon ettünk, azóta próbáltam megtalálni az igazi receptet, rekonstruálni ugyanazt az ízt... És most végre sikerült, ezzel a recepttel:

 

• 50 dkg liszt
• 1/2 kocka élesztő
• 2 dl langyos tej
• 5 dkg cukor
• 2 tojássárgája
• 1 tojás
• 10 dkg vaj
• csipet só
• 2 ek vaníliás cukor
• 1 tk reszelt citromhéj
• ¼ tk őrölt ánizs
• 2 ek rum
• 5 dkg aranymazsola
• 10 dkg aszalt vörösáfonya
• 5 dkg kandírozott narancs- és citromhéj (én most kandírozott citromhéj helyett házilag kandírozott pomelo-héjat raktam bele)
• 4 dkg fenyőmag

Karácsonyi ajándékként készítettem idén mindenkinek különböző táblás csokikat, majd kaptam a reklamációt, hogy miért nem rakom fel a blogba? Hát azért, mert a polikarbonát formában a sima töltetlen tábláscsokit készíteni annyira egyszerű, hogy cikinek érzem ennek külön posztot csinálni. Viszont a hófordulónk alkalmából készítettem az uramnak bonbont, úgyhogy most a kettőt együtt, egy kézműves csoki posztban bocsátom a nyájas olvasók rendelkezésére. :)

• 500 g étcsokoládé
• 1 kk őrölt chili
• ½ kk őrölt kardamom

 

 

• 30 dkg étcsokoládé
• 10 dkg kandírozott narancshéj
• 25 dkg marcipán
• 4 cl Cointreau

 Ezzel a bejegyzéssel egy réges-régi tartozást egyenlítek ki, sokszor keresték már rajtam ezt a receptet, hát végre, íme! Ez a mennyiség hozzávetőleg 50 db fánk készítésére alkalmas, természetesen lehet felezni a mennyiséget, de őszintén, megéri vacak 25 fánkért nekiállni az egésznek?

A tésztához

• 1 kg finomliszt
• 1 csésze cukor
• 8 tojássárgája
• 1 cs. van. cukor
• 1 citrom
• 2 kocka élesztő
• csipet só
• 10-12 dkg vaj (margarin)
• kb. ½ l tej
• 4 cl rum (elhagyható)

továbbá:

• lekvár (ízlés szerint, nekünk rózsalekvárral az igaz, de úgy tudom, Mo-n ez inkább ritkaság, a lényeg, hogy sűrű, lehetőleg sütésálló legyen)
• 1,5-2 l olaj
• porcukor

Az utóbbi időkben nagyon rákaptunk az amerikai sütikre, csak mindig lelkiismeretfurdalással küzdve sütöm és eszem őket, mert azért túl egészségesnek nem nevezhetők a nagy mennyiségű cukrot, csokoládét, vajat tartalmazó, jó tömény receptek... (na persze, nem véletlenül olyan finomak) A lelkiismeret furdalás csökkentésére dolgoztam ki az alábbi receptet, tk. liszttel, barnacukorral és zabpehellyel. Ugyanolyan finom, de így többet merünk enni belőle! :D

• 15 dkg olvasztott vaj
• 15 dkg barna cukor
• 5 dkg vaníliás cukor (házi, ha nincs, 20 dkg b.cukor + 1 kk. vanília esszencia)
• 1/4 teáskanál só
• 2 teáskanál szódabikarbóna
• 2 nagy tojás
• 25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt 
• 1 bögre aszalt vörösáfonya
• 10 dkg őrölt zabpehely

• szezámmag
• olívaolaj

 

• 15 dkg liszt
• 1 kk sütőpor
• 1/2 kk szódabikarbóna
• 1 csipet só
• 1 kk őrölt fahéj
• 1/2 kk őrölt gyömbér
• 10 dkg puha vaj
• 5 dkg cukor
• 10 dkg barna cukor
• 1 tojás
• 1 tojássárgája
• 1 ek méz
• 20 dkg sütőtökpüré

• 25 dkg margarin
• 3 ek cukor
• 5 tojás
• ½ cs sütőpor
• 3 pohár rétesliszt
• 1,5 kg alma
• kevés cukor
• fahéj
• citrom
• 3 ek porcukor

• 25 dkg liszt (bio)
• 1 kk porélesztő
• ¼ kk só (tényleg csak egy icipici, hogy ne legyen fűrészporíze)
• 2 ek olívaolaj
• 1,25 dl víz

 

Barszcz ukraiński (nagy adag)

 

 

• 5 közepes cékla
• 2 sárgarépa
• 1 zeller
• 1 fehérrépa
• ½ fej káposzta (fehér)
• 1 fej hagyma
• 3-4 szem krumpli
• ¼ pohár gyöngybab
• 2 ek paradicsomsűrítmény
• babérlevél
• só, bors
• olaj
• leveskocka
• cukor, citromsav

Az a bizonyos brownie :)

• 150 g liszt
• 100 g kesudió/törökmogyoró/mandula/stb.
• ½ csomag sütőpor
• 150 g jó minőségű étcsokoládé
• 180 g vaj
• 200 g barnacukor
• 80 g házi vaníliás cukor (vagy 80 g cukor + vaníliarúd)
• 3 db tojás
• csipet só

• 30 dkg natúr tofu
• ½ fej lilahagyma
• 1 ek margarin
• őrölt köménymag
• pirospaprika
• mustár
• só

Újabb isteni recept a Gyilkosos sütik sorozatból! Bevallom, kezdek függő lenni az amerikai sütiktől, illetve a sűrű, tömény csokoládés-gyümölcsös ízektől...

• 10 dkg étcsokoládé
• 5 dkg kristálycukor
• 1 dl málnaszirup
• 20 dkg liszt
• 1 1/2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál só
• 10 dkg puha vaj (margarin)
• 20 dkg kristálycukor
• 3 nagy tojás
• 1 dl tej (kókusztej)
• málnaszemek a díszítéshez

• 20 dkg jó minőségű tejcsokoládé (2 tábla)
• 1 dl édesített cukrozott sűrített tej

• 0,5 l híg kókusztej (porból is lehet)
• 15 dkg köles
• citrom
• 4-5 ek liszt
• 2 ek gríz

A kókusztejben 15 dkg kölest lassú tűzön puhára főzök, amíg túró állagú nem lesz. Ha kihűlt, hozzáadom egy fél citrom reszelt héját és levét, valamint 4-5 evőkanál lisztet és 2 evőkanál grízt. Jól összekeverem, ha nagyon ragad, adok még hozzá lisztet.
Lisztes kézzel kicsi gombócokat formálok belőle, hogy könnyebben átfőjön és forrásban lévő vízbe dobom. Amint feljönnek a víz tetejére, kiszedem, és pirított zsemlemorzsában megforgatom. Porcukorral megszórva tálalom.

 

• 1 csomag leveles tészta
• 5 tojás
• 5 dkg sonka
• 5 dkg sajt
• fél kaliforniai paprika, apróra vágva
• 12 koktélparadicsom
• só, bors, kakukkfű
• kevés olaj

 Addiktív...

• 150 g liszt
• ½ cs sütőpor
• 3 szobahőmérsékletű tojás
• 125 g vaj
• 100 g narancsos étcsokoládé (70%-os kakaótartalmú)
• 1 üveg narancslekvár (házi J)
• 75 g barnacukor
• 75 g kristálycukor
• egy csipet só

Valódi villantós desszert, pedig az alábbi csalásokkal - bolti piskótát használva a házi készítésű helyett - igazán könnyű villámgyorsan elkészíteni ;)

 

 

• 1 fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 30 dkg darált pulykahús
• 1 ek pirospaprika
• kevés csípős Piros Arany
• só, bors
• réteslap
• zsemlemorzsa
• olaj

Egy kedves családtagunkról kiderült, hogy lisztérzékenységben szenved. Neki szerettem volna olyan süteményt sütni, amiből ő is ehet, és némi kísérletezés után sikerült kidolgoznom a tökéletes receptet. Azért választottam ezt a kuglófot, mert alapból kevés liszt van benne, ezért gondoltam, hogy ha ezt a keveset helyettesítem gluténmentes liszttel, nem fog nagyon különbözni az íze a megszokottól – és sikerült.  Aki kóstolta,  senki nem jött rá, hogy nem „rendes” lisztből készült!

 

• 250 g Spar Free From Sütemény sütőkeverékpor (http://www.spar.hu/rsync_spar_hu/harmonia/sparharmonia5.pdf)
• 50 g porcukor
• 1 ek vaníliás cukor
• 100 g burgonyakeményítő
• 4 tojás
• 200 ml olaj
• 200 ml tojáslikőr
• ½ zacskó Dr. Oetker sütőpor (állítólag ez fontos, más sütőporok nem biztosan gluténmentesek)

• 125 g liszt
• 125 g burgonyakeményítő (étkezési keményítő)
• 250 g porcukor
• 1 ek vaníliás cukor
• 1 zacskó sütőpor
• 250 ml olaj
• 250 ml tojáslikőr
• 5 tojás

• Hozzávalók 6 személyre:
• 8 szelet fehérkenyér
• 5 dkg kristálycukor
• 10 dkg aprított aszalt sárgabarack (nem kell túl apróra vágni, jók benne a nagyobb darabok)
• 3 tojás
• 2 ek vaníliás cukor
• 0,5 l zsíros tej (vagy tej + 1-2 dl tejszín)
• Öntetnek: tejszínhab vagy vaníliafagylalt

• 1 csomag leveles tészta
• 5-6 db alma
• 10 dkg vaj
• 12 dkg cukor